Munkahelyi kríziseink 1. rész – Furcsa tünetek a munkahelyen

„Alighogy beérek a munkahelyemre furcsa szúrást érzek a mellkasomban, és alig kapok levegőt, és percekig rettegek, hogy elájulok.”

„Már napokkal a havi értékelő értekezlet előtt gyomorgörcsöm van, ezt rendszeresen hányinger követi, alig tudom végezni a munkámat………”

„A főnököm jelenlétében gombócot érzek a torkomban, megnémulok, és egy hang sem jön ki a számon, ezután visszamegyek az íróasztalomhoz, és még legalább 20 percig alig bírok nyelni………”

Gyakran számolnak be nekem a hozzám fordulók erről és ehhez hasonló tünetekről, amit a munkahelyükön észlelnek magukon.  Elmondásuk szerint nem értik mi történik velük, tanácstalanok, rettegnek attól, hogy komoly betegségben szenvednek. Többségük el is ment már orvoshoz, aki elküldte őket több kivizsgálásra is, de jelentős eltéréseket nem találtak egészségi állapotukban, ami magyarázatot adott volna a munkahelyükön rendszeresen fellépő panaszaikra.

Az ilyen történetek nagyon gyakoriak napjainkban, egy hazai reprezentatív felmérés szerint ma Magyarországon a munkavállalók fele arról számol be, hogy egészségi állapotukkal nem elégedettek, gyakori testi panaszaik vannak munkavégzés közben, testi betegséget még sem tudtak diagnosztizálni náluk.

Akkor mi történik velünk, hogyan lehetséges az, hogy állítólag makkegészségesek vagyunk, és mégis aggasztó testi tüneteket észlelünk magunkon?

Pszichoszomatikus betegségek, talán már hallottak is erről, de nem gondolták volna, hogy ez valóban létezik és pont Önök is ettől fognak szenvedni. Mit is jelent ez valójában? Pszichés problémáinkat  (félelem, harag, agresszió, düh, elégedetlenség, döntésképtelenség, bizonytalanság) szomatizáljuk, azaz testi tünetekbe jelenítjük meg életünkben. De hát nem is ezzel van a baj, merthogy mindenki szomatizál, ez teljesen természetes emberi működés, nincs is vele semmi baj, csak akkor, ha ezt használjuk olyan élethelyzetekben is megoldásként, amikor az nem adekvát, vagyis az adott szituációban nem eredményez megoldást.

Több típusuk van a keletkezés mechanizmusa szerint, a két leggyakoribb:

  1. A konverziós tünetképzéssel létrejövő pszichés zavar mechanizmusára a mélylélektan világított rá. A betegben valamilyen lelki konfliktus keletkezik, melynek feloldási kísérlete gyanánt szimbólum jellegű tünet jön létre. Ilyen módon bénulások, hányás, fájdalmak és érzékszervi funkciózavarok: vakság, süketség jöhetnek létre.
  2. A funkcionális szindrómák (tünet együttesek) esetében a beteg feltűnő, diffúz, több szervet érintő, össze nem illő panaszokkal jelentkezik, melyek hátterében a leggondosabb kivizsgálás sem tud organikus eredetet feltárni. Rendszerint már az első vizsgálatkor világos, hogy komoly szervi baj nincs. A beteg könnyen megkapja a családtól és az egészségügytől, hogy ” semmi baja”, “csak nyavalyog”. Ezek a folyton orvoshoz járó, nehéz, kellemetlen, az ellátórendszert idegesítő betegek, akiken a hagyományos szemléletű orvos képtelen segíteni, mivel lelki problémákhoz értő szakemberre van szükség.

Mit lehet akkor kezdeni ezzel a helyzettel, ha már pont azok közt vagyunk, akik bár tudattalanul, akaratunk ellenére, de mégis a szomatizálást választjuk módszernek konfliktusaink és kríziseink lehetséges megoldására és ezzel szenvedést okozunk magunknak?

Először is ne gondoljuk azt, hogy ezzel nincs mit tenni, és ezért nem veszünk tudomást a testi diszkomfortról, inkább együtt élünk vele. Ez a biztos út olyan krónikus testi betegségek kialakulásához néhány év múlva, mint a magas vérnyomás, pajzsmirigy betegségek, diabétesz stb. Ez a legnagyobb csapda, mert bár a tünetek jelentkezésekor még nincs organikus elváltozás, ami indokolná a tünetek jelenlétét, lassan hozzászokunk a szenvedéshez, néhány év múlva a tünet megteremti a betegségét, és akkor valóban komoly testi betegségek alakulhatnak ki.  Ezért nem érdemes halogatni, hogy pszichológiai tanácsért szakemberhez forduljunk.

Ez egy pszichés működés, amin lehet változtatni, ha sikerül megtalálnunk közösen milyen helyzetekben használja a tanácskérő ezt a megküzdési technikát konfliktusai, krízisei lehetséges megoldására.   Ezután újabb,  az életére személyre szabottan alkalmazható megoldási  technikák begyakorlására kerül sor a tanácsadáson, amit utána tesztelünk a tanácskérő életében.

Testi egészségünk függ adekvát lelki működéseinktől, amit mindenki  képes fejleszteni minden életkorban.

Egyéb tünetek, melyek észlelésénél gondoljon pszichoszomatikus tünetképzésre, és ne csak testi betegségekre: gyomorproblémák, emésztési zavarok, vérnyomás kiugrások, szívproblémák, alvászavarok, álmatlanság, hajhullás, derékfájás, izomgörcsök, fülzúgás, hipochondria, hátfájás, izomgörcsök…..és még sorolhatnám….

Tarr-Nagy Mónika
krízistanácsadó szakpszichológus